Nemsoká éjfél............................................

Nemsoká éjfél, és hivatalosan is elkezdődik az első SZABAD hetem, cigi nélkül.....
a könyvre visszatérve, tegnap találkoztam két nagyon kedves régi ismerősömmel (akik szintén dohányoznak, a változatosság kedvéért) szóba hoztam ezt a nemdohányos témát, és előjöttek a "racionális " magyarázatok (amit a könyv szerint minden dohányos kitalál magának, hogy miért is dohányzik): már úgyis mindenki leszokik, ettől leszünk különlegesek, meg hogy valamitől meg kell halni.....én is mindig ezt mondtam. De minek haljak meg fiatalon, betegen, ráncosan, és még egy csomó pénzt is költsek rá ?!?!?! Ezt is jó volt hallani, mert így még jobban átlátom, hogy is működik ez az egész.... mivel pocsék dolog, büdös, és mindenki tudja, mennyire káros, kell keresni valami ésszerűnek tűnő magyarázatot, hogy megmagyarázzuk, miért is van szükségünk erre a "csodaszerre", ami, ha idegesek vagyunk, úgy megnyugtat (közben épp ettől leszünk még feszültebbek), ha meg unatkozunk, úgy feldob... (most akkor megnyugtat, vagy feldob,?!?! máris nem stimmel a dolog) meg persze a mi "kedves" támaszunk..... Ha belegondol az ember, a legtöbbször nem is esik jól, csak szívjuk, mintha muszály lenne, mert valami miatt (ez a kedves mumus a szervezetünkben, a könyv bestiának nevezi) úgy gondoljuk, el kell szívni, mert összeomlik a világ, ha nem tesszük. De ha folyton azon kattog az ember agya, hogy mikor tud már elszívni egy cigit, akkor mi is ebben a pihenés, vagy a segítség, ha éppen ez hátráltat, hogy a legegyszerűbb dolgokhoz is cigi kell, mert anélkül mit sem ér egy kávé, vagy bármi.... Szóval ez tényleg lelki függőség, mert a testi függőség az agyunkba véste, hogy KELL. De nem kell!!!!!!
Például ha valami miatt mondjuk idegesek leszünk, mondjuk elromlott a tv, rágyújtunk, mert az biztos segít, de könyörgöm, attól még az a nyomorult tv nem javul meg.......... Szóval ezeken érdemes elgondolkodni, tudom, hogy nem egyszerű, meg tényleg, bár fájdalmat nem érez az ember az elvonási tünetektől, de a hang nagyon erősen kiabál : "Szívj el egy cigit". És ilyenkor örömmel kéne arra gondolni, hogy végre nem dohányzunk, és nincs többé rá szükségünk, de nehéz nemet mondani a hangnak, és némi üresség is tapasztalható, de ha pozitívan állunk hozzá, hogy igenis sikerül, és tényleg megpróbáljuk ezt élvezni, hogy ezek már csak a végső segélykiáltások a fejünkben és aztán éhenhal kis barátunk, akkor könnyebb. Nekem egyébként az esték a nehezek, este volt mindig az az 1-1 cigi, mert esténként sokkal többet cigiztem, meg addigra már fáradtabb, nyűgösebb vagyok, és nehéz megtartani a reggeli lelkesedést. Még erre ki kell találni valamit, hogy tényleg örömmel mondjam magamnak : nem, nekem erre soha többé nincs szükségem, mert végre nem dohányzom....
Meglátjuk, majd azért leírom, ha erre is találok módszert, mert az okos ember a más hibájából tanul. Abban totál biztos vagyok, hogy erre soha többet nem akarok pénzt kiadni, csak mint már írtam, sajnos nehéz eset vagyok, és a saját dolgom is megnehezítem.....